D

D épület 

TEN Építészműterem Bt.

Vezető tervező: Horváth Zoltán

Tervezés éve: 2000-2004, építés éve: 2005

Bruttó terület: 5.559 m²

Mélygarázs: 53 parkolóhely

A D irodaház tervezésénél figyelembe vettem a Duna közelségét, szellemiségében összekapcsoltam az épületet a folyóval. Az anyaghasználat is utal a hajózásra, így a fa födémben visszaköszön a fregatt motívum, az épület összképében megjelenik a könnyed, mediterrán jelleg.

Az épület építészeti kialakításával összekötő kapocs a Graphisoft Park modern épületei és a Gázgyár ipari műemlékei között, beépítési struktúrája a Gázgyári épületekét követi.

Így a park hossztengelyébe tervezett toronyszerű épület kijelöli, értelmezi a ligetes terület hosszirányú elhelyezkedését, ugyanakkor meghatározza a végigmenő gyalogos út pozícióját, egybe le is zárva azt. Az L alakú „háttér épület” pedig továbblendíti az érkezőt a Duna-part felé. Az épület a Gázgyár századfordulós épületeihez hasonlóan tektonikus, eltér a park korábbi De Stijl formajegyeitől, ugyanakkor az északnyugati homogén téglafalú épületszárny az új beépítéshez igazodik. Az irodaház alaprajzi kontúrja a Gázgyári épületek nyugodt, szabályos formáját követi, ebből csak a főbejárat jelzés értékű tömege, és az északi rámpa mozdul ki. Az anyaghasználat az egykori kő, üveg, tégla, vakolt falból átmenti a téglát és az üveget, valamint tovább gazdagítja a kőhéj burkolattal és a faszerkezetekkel. Az aula vasbeton hengerében visszaköszön a Gázgyári tornyok belső tere. Részben megjelenik a homlokzatok vertikális tagolása, és a főpárkány motívum is. A homlokzaton a vízszintes felosztás is hangsúlyos, ugyanúgy, mint a lyukszerű, szabályos ritmusú falmegnyitás.

A több, mint 5000 m² alapterületű bérirodaház tervezésének idején a leendő bérlők még ismeretlenek voltak, ezért úgy kellett megoldani a térbeli kialakításokat és az infrastrukturális felszereltséget, ahogy azok később is rugalmasan követhessék a változó igényeket. Az épület térbeli felosztását, ugyanakkor együtt kezelhetőségét, az épület két önálló tömegként való megfogalmazásában valósítottuk meg, ahol a két szárnyat közös belső utca választja szét, illetve köti össze. Az épületek így igény szerint több részre is oszthatók. Ezt segíti elő, hogy a kisebb „toronyépületet” kettő, míg a nagyobb L alakú egységet három bejárattal terveztük.  A kötöttebb mozgásterű, kisebb alapterületű épületet cellás térelválasztással, a nagyobb épületet összefüggő, nagyteres irodákként alakítottuk ki. Az alkalmazott gépészeti megoldásokat – az ésszerűséghatárain belül – megpróbáltuk függetleníteni a téri elrendezéstől, nagy szabadságot engedve az átalakíthatóságnak. Ezért választottuk az álpadlós megoldást, bárhol kialakítható csatlakozási pontokkal. A felszíni parkolók kiváltására térszint alatti nyitott, szabadtéri, oldalt nyitott parkolót alakítottunk ki.