Walking Stone

Walking Stone

Új szobor áll a budapesti Graphisoft Parkban. Mohácsi András műve gránit tömbökből épült össze. A 2013-ban elkészült mű külön érdekessége, hogy a mű fő elemeit alkotó álló kövek eredetileg a Széchenyi Lánchíd mellvédjeinek kövei voltak. Az alkotó a régi, törött kőtömböket használta fel szobra elkészítésére. A mű egyrészt egy absztrakt alkotás, azaz nem ismerhetjük fel közvetlen ábrázolását egy már ismert, létező dolognak. Mégis, két kulturális rétegét biztosan értelmezni tudjuk a műnek. A mű formai, szerkezeti nyelvtanát, valamint a számunkra fellelhető információk alapján megismerhetjük a kövek legújabb kori történetét is.

A vízszintesen elhelyezkedő kőlapokból kiemelkedve áll egymáson két kőoszlop. Az oszlop elemeket pedig csapolással egy kisebb kőtömb fogja össze. A szobor összhatásában olyan, mintha megmozdulna, kicsit úszik előre a térben, a háta mögött megjelenő épülettömbhöz képest. A vízszintesen elhelyezkedő alap kőelemek mintegy a talajból kiemelkedve, mint valami tektonikus kőlemezek jelennek meg a park felszíne felett. Ezekből a vízszintes elemek felett emelkedik ki két keskeny, vertikális kőoszlop. Az alsó elem, kissé előre dőlve tartja meg a hosszabb, szinte álló kőoszlopot. Összhatásában a kőelemek, mint az előre lépő ember tagjai, egymáshoz képest kissé elcsavarodnak, és egy adott irányba tartó mozgás képzetét idézik fel a nézőben.

A szobor szerkezeti összeillesztése statikai üzenetet hordoz. Ahogy minket körülvevő láthatatlan levegőt csak érezzük, ehhez hasonlóan csak ritkán tudatosítjuk a bennünket láthatatlanul meghatározó gravitációt is. Mohácsi András munkájának egyik erénye, hogy a szobrát látva, szinte közvetlenül érezzük a tömbök súlyát, az egymásra illesztés logikáját, és azt is, hogy ennél a szobornál statikai feszültség keletkezett és ez a feszültség az ellentétekre épül. Az egymásra illesztett kövek majdnem kibillenek, de mégsem, érezhetően nehezek a kőtömbök, és mégis, van az egész alkotásban valami mozduló könnyedség. Az összeillesztés logikája pedig kívülről olvasható, azaz a statikai elvek érvényesülése látható a mű megszemlélése során.

Megújítva megőrizni. Az alkotó elmondása szerint a 2000 körül Dunaalmás kőtelepén vett két törött gránit tömböt. Ezeket a profilra faragott köveket éveken keresztül nézte, és lassan kialakított egy tervet, hogy milyen kompozíciót fog belőle megalkotni. Az eredeti terv, a profilok teljes eltüntetése volt. Mohácsi elmondása szerint, amikor ezeket a profilokat kezdte lefaragni a kövekről, az egyik nap, amikor a budapesti Széchenyi Lánchídon átment, észrevette, hogy híd feljáratánál, a kőoroszlánok alatt található mellvédek két eredeti és törött példányát vette meg.

Ezek után változott meg szobor megalkotásra alkotott terv. Az eredeti kőelemek egykori profilját, a tagozatok egy részét lefaragta a szobrász, de néhol megtartotta mellvéd kőelemeinek egykori felületét. Az egykoron törött két követ egymásra illesztette, és egy csapolással összekapcsolta a köveket. Elmondhatjuk, a Lánchíd történetének tárgyi elemeit láthatjuk ebben a szoborban megjelenni. A szobor a maga formai üzenetével egy absztrakt alkotás, amelynek mégis van egy narratív kontextusa is. Mint minden emberi tevékenység, a műalkotás is értelmezhető. Ez szobor nemcsak formai és szerkezeti üzenetet közvetít felénk. Láthatunk benne a művészi kifejezésen keresztül érvényesülő törekvést a történeti emlékezet megjelenítésre is.

A Széchenyi Lánchidat többször átépítették. A II. Világháború alatt, Budapest ostromának idején 1945-ben a német katonaság felrobbantotta a hidat. Valószínű, hogy a híd háború utáni újjáépítése alatt kerültek a sérült eredeti kőelemek Észak Magyarországra, Dunaalmásra. Most a sérült elemek megújulva kerültek vissza Budapestre. A Lánchíd nemzeti jelképe Magyarországnak. Ez a híd többet jelent, mint közlekedési utat a Duna két oldala között. A véglegesen 1849-ben átadott híd a magyar felvilágosodás, a magyar polgárosodás jelképe.

A Graphisoft Park több mint épületek és szabadon bejárható park együttese. Budapest legnagyobb kortárs szabad téri szoborgyűjteményét is itt találhatjuk. Ez a szabadon látogatható park és szoborgyűjtemény a polgári mentalitás önállóságával üzen.

Mohácsi András Walking Stone című műve, az időben lépő kőszobor a Graphisoft Park gyűjteményében látható.

A művész munkássága itt követhető:

mohácsi.art